2009. augusztus 28., péntek

Első csapás


Sziasztok!

A címet, Jackie Chan 1996-os, azonos nevű filmjétől vettem kölcsön, mivel nekem ez az első, magam készített késem. Elég sokáig tartott, de nekem megérte. A hibái ellenére, (ha lehet ezt mondani ) szerelmes lettem belé! Tegnap este fejeztem be a markolat elkészítését, és mikor mentem aludni , vittem magammal . Ilyet utoljára, kb tizennyolc évvel ezelőtt csináltam, mikor egy munkahelyről való távozáskor kifizetett végkielégítésből, vettem egy rózsafa markolatú dobótőrt és egy, a honvédségnél rendszeresített, tokból dobható tőrt. Na akkor voltam ilyen állapotban, hogy este is még a késeimet babusgattam. Aki késmániás, az megérti.

Itt kell megjegyeznem, hogy tulajdonképpen a kések miatt kezdtem ezt a blogot írni. Olajos János késes blogját olvasgatva jött az ötlet, hogy én is csinálok egy ilyet, bemutatva a késeimet. Bár eddig csak vásárolt, csináltatott késeket tudtam volna felvonultatni, de ez most megváltozott. Nem ígérem hogy kéthetente, vagy akár havonta, saját gyártású kést fogok bemutatni, de most már időnként felbukkannak azok is.

Térjünk vissza mostani alanyunkhoz, mely hosszas töprengés után a Korven Tikari nevet kapta. Magyarra lefordítva: Erdei Tőr. Nem akartam angol nevet adni neki, ezért választottam a finn nyelvet, mellyel amúgy is szimpatizálok, és eredetileg puuko-nak indult a drága, de ez lett belőle. Miért nem magyar nevet kapott? A különböző késes oldalakon barangolva láttam hasonló nevű késeket, és mag akartam különböztetni tőlük. És miért pont Erdei Tőr, azaz Korven Tikari? Ugyan még nem teszteltem, de szerintem mindent tud amit egy, Jani által fogalmazva, "búskraft" késnek tudnia kell.
A penge, egy hozzám került, házi készítésű bozótvágóból lett kivágva. Nem tudom milyen anyag, de megizzadtam mire valami élszerűt tudtam csiszolni neki. A pengeháton lévő mélyedést a hüvelykujj megtámasztására alakítottam ki. A markolat kicsit nagynak tűnhet, de nekem kényelmes fogás esik rajta. A markolatvégi kiszélesedés, sújtásnál ad biztos fogást. A markolat anyagát, a fához jobban értők, biztosan meg tudják állapítani, én csak azt tudom hogy egy szék részét képezte aktív időszakában.
Ennyi lenne az első késem története. A második is ki van vágva, ugyanebből az anyagból, de hogy meddig bíbelődök vele, azt még nem tudom.

Sziasztok!

3 megjegyzés:

  1. Gratulálok

    Le a kalappal. Szakítva minden konvencióval, új és csak a rád jellemző formavilággal bíró késsel örvendeztettél meg engem, és az alkotásban örömüket lelő embereket. Nagyon szépen köszönöm, hogy engem is megemlítesz a bejegyzésedben. Ez számomra a legnagyobb elismerés amit kaphatok, és többet ér nekem mint megannyi csilingelő pénzérme. Türelemmel, és sok, csak a késre szánt idővel a következő, ha lehet ,még ennél is jobban fogja megdobogtatni a szívedet. Én is türelemmel megvárom az újabb alkotásodat, mint a többi késrajongó. Ne ess bele abba hibába, hogy kéthetente mindenképpen elkészítesz egy újat mert akkor csak határidős munkát végzel, és nem leled kedved az alkotásban. Ja és nekem is volt rá példa, hogy ágyba vittem egy egy "művemet" .

    UI: Büszke vagyok rád ! Jani.

    VálaszTörlés
  2. Fiam,
    büszke vagyok rád!

    Csókol Anyád :))

    VálaszTörlés
  3. Üdv Soma

    "A markolat kicsit nagynak tűnhet, de nekem kényelmes fogás esik rajta"

    ne törődj vele, (majdnem) tökmindegy mekkora a pönge, ha a markolatot "érzed", az már 70% siker

    VálaszTörlés