Taz halála és feltámadása

Sziasztok!

Aki ismer az tudja, hogy szinte mindig van nálam kés. Tavaly nyáron a székesfehérvári Tűzzel- Vassal fesztiválon sikerült hozzájutnom egy Késportálos éltárs által készített nyak késhez is, ami azóta mindig a nyakamba van, ha elmegyek otthonról.

A markolatba vágott Taz mintáról értelemszerűen TAZ lett a neve. Sajnos április 4.-én engedve a gravitációnak, kicsúszott a tokjából és némi szabadesés után ütközve egy kemény felülettel, sajnos ő húzta a rövidebbet.

Egyéb elfoglaltságaim miatt csak most sikerült időt szakítanom a kis csonka pengémre. A fiók mélyéről előkerítettem egy  kis cseresznye fa darabot, és megpróbáltam rá applikálni. Akadt némi gond az illesztéssel, de a  „magamnak csinálom, nekem jó lesz” vezér elv most is működött. Csiszolásnál sikerült belemásznom a penge feketítésébe is. tehát lehet, hogy azt előbb vagy utóbb teljesen le fogom szedni róla. A végén kapott egy kis méh viaszos lenolaj kezelést, és megint büszkén hordom a nyakamban! Az időzítés nem is lehetett volna jobb, hisz most aktuális a feltámadás. Igaz ugyan, hogy Taz nem három napra támadt fel, de jól van ez így! :) Íme:

További képek.

Sziasztok!

Bionika tok

Sziasztok!

Most a tegnap bemutatott késhez készült tokot szeretném elétek tárni.
Olajos Jani komám említette, hogy az egyik következő késéhez fából készít majd tokot, amit majd nekem kellene bebőröznöm. Ez adta az ötletet, hogy én is ilyet készítsek a Bionikához, mintegy főpróbaként. A tok anyagának fenyőt választottam, a könnyű megmunkálhatóság és a kis súly miatt. Fűrészelés, fűrészelés, vésés, illesztgetés, csiszolás. Ez volt a könnyebbik része a munkának. A vékony bőrt Pálmatex ragasztóval rögzítettem a fára. Na, itt kezdődtek a gondok! Rákínlódtam, de közben rájöttem, hogy két kéz ehhez kevés. Vagy legalábbis más technikával kell majd dolgoznom ha ilyet készítek máskor. A varrás tulajdonképpen csak díszítés. A maradék bőr levágása után el is készültem a tokkal. Ilyen lett:

A stációk itt láthatóak.

Sziasztok!

Bionika

Sziasztok!

Szeretném bemutatni ennek a hétnek a termését. Délutánonként bütykölgettem össze ezt a pöngét.
A penge egy régi konyhai bárdból lett kialakítva. A markolat tüske majdnem teljesen végig ér a markolatban. A markolat csont, alumínium, bőr, alumínium, bőr, dió, bőr, bükk. A penge gerincére a markolat elé, ujjtámasz segítő rovátkolás került.
A kést egy barátomnak készítettem, akinek már vagy két éve, de minimum egy éve megígértem, hogy készítek neki egyet. Most volt itt az ideje. Majd még kap egy tokot, aztán jöhet az átadás! :)
Ja ! A neve. Rájöttem, hogy a név adás nekem nem megy túl jól, de könnyen semmiképpen sem! Sokáig nézegettem, forgattam, vártam az ihletre. Majd a markolat két fajta fája (és egy tévé csatornán mostanában kezdődött sorozat) után, kapta a Bionika nevet.

További képek.
Sziasztok!