Bár a legutóbbi bejegyzés egy új hobbiról szólt, most mégis a régebbit vettem elő és készítettem egy kést. A készítésre az vett rá, hogy egy kedves kolléganőm el akarta kérni a bicskámat. Ja! Örökbe. Nos, aki ismer az tudja, hogy saját késeimtől nem szívesen válok meg, inkább vállaltam egy elkészítését. A kolléganőmet Gyöngyinek hívják, ezért a kés a Gyöngyös nevet kapta. Ezt nyomatékosítandó a markolatot lezáró bőrdarabba beépítettem egy gyöngyöt. Itt most nem kell valódi igazgyöngyre gondolni, (bár ha tehetném azt tennék bele) csak egy sima dekor gyöngyre.
A tok két rétegű. A belső vékony bőrt sellakba áztattam, majd ráformáztam a késre. Megkeményedése után ráragasztottam egy szőrös, kékre festett, valószínűleg kecskebőrt. Az élére négy szálas gömbölyű fonást tettem, ami szó ami szó nem sikerült a legjobban. :( Díszítésnek kapott még egy piros, fehér, zöld ”gyöngy„ felfűzést.
További képek itt.
Sziasztok!
