Kesergés

Sziasztok!

  Aki esetleg ismét késes, vagy bőrös dologra számít annak szólok, hogy ne is olvassa tovább ezt a posztot mert nem arról lesz szó!
  Nem szoktam nyilvánosan keseregni, de most túl csordult bennem az a bizonyos pohár!!! Politizálni sem szoktam, most sem szeretnék de valószínűleg muszály lesz érintenem a témát.
  Az ember negyvenkét éves korára elér egy bizonyos életszínvonalat amit próbál megtartani. Régebben is azt mondtam, most is azt vallom, hogy nekem a gazdagság nem milliókat jelent csak azt ha megyek valahova és meglátok valamit, akkor azt meg tudjam venni. És itt nem több tízezres dolgokra gondolok! Ezek alapján sosem voltam gazdag, és esélyem sincs jelen helyzetemben, hogy valaha is az legyek! Mármint tisztességes munkával. Egyre lejjebb és lejjebb kell adni az embernek a vágyaiból. Legjobban mégis az bánt, hogy a feleségemnek nem tudom megadni azt a színvonalat amit megérdemelne! És látni nap mint nap rajta is az elkeseredést! Iszonyatos ezt a tehetetlenséget érezni! Megtakarított pénzünket mostanra feléltük, és hála nagyszerű kormányunk intézkedéseinek most mászunk bele egy következő hitelbe. Hogy miből és mikorra lesz visszafizetve azt nem tudom. Szép lassan kezd szorulni a hóhér kötele. Még ha biztosan tudnám, hogy a munkahelyeink stabilak, akkor sem lennék túl derülátó, de sajnos a kedvesemnek is csak erre a fél évre van szerződése és nincs rá biztosíték, hogy a következő fél évben lesz! Az én munkahelyem is állandó változáson megy keresztül, sosem lehet tudni, hogy épp mekkora váltás lesz és az mit is eredményez. Szörnyű érzés ilyen bizonytalanságban élni. És a választott vezetőink csodálkoznak azon, hogy az emberek egyre elkeseredettebbek és esetleg az értékrendjük elcsúszik a szélsőségek felé!
Az ember olvas mindenféle összeesküvés elméleteket és egyszer csak azt látja, hogy az elméletek kezdenek gyakorlati formát ölteni a hatalom által. Ez sem vidámítja a jövőképet!
Kicsit visszatérve az anyagiakhoz. Pár évvel ezelőtt még horgásztam, de mostanra ez is luxus lett nekem. Az engedélyeket ha ki akarom váltani, akkor kb tizenkilencezer forintot kell letennem az asztalra. De ezek csak a papírok! Nem vettem még horgot, damilt, etető anyagot, csalit, egyéb járulékos dolgokat. Sajnos ezeket már nem tudom megfinanszírozni.
 Ismét elkezdtem a késekkel foglalkozni, de ha komolyan szeretném csinálni itt is mélyen zsebbe kellene nyúlnom. Ekkor jött képbe a bőrrel való foglalkozás, ami szintén nem volt egy szerencsés választás, ugyanis a bőr igen drága valami. Volt ismerősöm akitől kaptam pár darabot ami elég volt néhány tokra. Szerszámaim szerencsére voltak korábbról, azokra nem nagyon kellett költenem. De ugye a bőr elfogyott, ezzel a hobbyval is le kellett álni. Illetve le kellett volna állni, de szerencsére egy komámnak valamilyen oknál fogva tetszettek a munkáim és szerzett még bőrt ingyé. De ez is el fog fogyni egyszer, és akkor megint nem lesz mit csinálni. Nyaralni nem voltunk évek óta, de még kirándulni sem. A benzin egyre drágább és így szépen lassan már az autózás is átcsúszik a luxus kategóriába.

...most kijött belőlem egy adag elkeseredés, jó volt kiírni magamból.
Talán folyt köv...

Sziasztok!